Magyar 
English Pontosabban nem is én, hanem a kislányom, Eliza, aki 2010. május 17-én éjjel született.
Engedjék meg, hogy néhány mondatot idézzek az akkori, rólunk szóló sajtóhíradásokból.
„Szülés közben fellépett komplikáció miatt életveszélyes állapotban szállítottak kórházba a ment?k egy újszülöttet egy II. kerületi lakásból” – írta a HavariaPress.
„Mivel a kivérzett anya nem akart kórházba menni, a ment?k értesítették a rend?rséget is” – számolt be az esetr?l a népszava.
„Újabb életveszélyes otthonszülés - Geréb Ágnes is ott volt? – jelentette egy harmadik sajtóorgánum.
Az igazság mindezzel szemben az, hogy a kislányom nem a szülés helyszíne miatt került életveszélyes állapotba, és a szülés közben egyáltalán nem lépett föl semmilyen komplikáció. Amikor pedig veszélybe került, akkor éppen Geréb Ágnes látta el, és nyújtotta számára az els? segítséget. Én magam pedig azért nem mentem kórházba, mert teljesen jól voltam, és oda ahova a kisbabámat vitték, nem mehettem.
Őt a férjem követte. Engem a legközelebbi kórház szülészetére akartak vinni, de ellátásra nem szorultam, és onnan nem mehettem volna ki mindjárt másnap a kislányom után. Az ügy szempontjából talán érdektelen, de nekem fontos, hogy ott voltak a nagyobb gyerekeim is, akiknek a történtek után szükségük volt a jelenlétemre.
Hiszen Eliza a negyedik gyermekünk. Az előző három is otthon, háborítatlanul született.
A gyermekeim biztonsága a legfontosabb számomra, ezért döntöttünk a férjemmel 2000-ben az első gyermekünk otthoni születése mellett. A nagyon alapos tájékozódás és felkészülés után úgy láttam, hogy rábízhatom magam a jól képzett szaksegítségre, azaz a bábákra.
Nem csalódtam.
Talán, ha az első kórházban készülök megszülni, ma nem lenne négy gyermekem. De a szülés során föllépett komplikációkat a bábák gyorsan, szakszerűen és hatékonyan hárították el akkor is, és az összes többi alkalomkor is.
Három gyermekem egészségesen jött a világra, én magam is legkisebb sérülés nélkül szültem.
Eliza, a negyedik, akiből ez az „ügy” lett, és aki miatt részben Geréb Ágnes három hónapot börtönben, eddig kilencet pedig házi őrizetben töltött, a legkomplikáció-mentesebb szülésem volt.
Olyannyira, hogy a szaksegítség oda sem ért a hirtelen induló, és rohamosan lezajló szüléshez. A kislányom, mint utólag kiderült, egy méhen belüli fertőzés következtében tüdőgyulladással született, ez okozta a légzési nehézségeit. A jó állapotú, rózsaszínű újszülött akkor kezdett rosszul lenni, amikor a megérkező szaksegítség a köldökzsinórt elvágta. Geréb Ágnes a problémát azonnal felismerte, és miközben oxigént kezdett adni a babának, az újszülött mentő számát tárcsázta. Ez pontosan így történik azokban a kórházakban is, ahol nincs helyben újszülött intenzív osztály. Ekkor a szülőszobán oxigénnel látják el az újszülöttet és kihívják a Cerny-mentőt, akik ugyanúgy szállítják át az ott megszületett babát a megfelelő gyermekklinikára, ahogy az én kislányommal tették.
Elizát a fertőzés antibiotikus kezelése miatt tartották két hétig kórházban, oxigénhiányból eredő maradandó károsodást nem szenvedett. Én magam pedig, a híradásokkal ellentétben nemhogy kivérezve nem voltam, de az égvilágom semmilyen panaszom nem volt. Egy háborítatlan, komplikációmentes otthoni szülés után a nők az esetek túlnyomó részében panaszmentesek. Indokolatlan lett volna a kórházi ellátást az adófizetők pénzéből igénybe venni: vérezni nem véreztem, a gátam most is ép maradt, mint az összes többi szülésemkor is. Olyannyira panaszmentes voltam, hogy a szülés másnapjától két hétig a teljes látogatási időt – délelőtt 11 órától este 6 óráig- a kislányom mellett töltöttem, egy egyszerű széken ülve, amit az ott dolgozók kissé csodálkozva vettek tudomásul.
Megdöbbentem, amikor kiderült, hogy Geréb Ágnest részben a mi szülésünk miatt fosztották meg szabadságától. Hiszen éppen neki lehetünk hálásak kislányunk életéért, vagy azért, hogy oxigénhiányból eredő maradandó károsodást nem szenvedett. Érthetetlen, hogy más országokkal ellentétben, ahol a bábák saját szakmai fórumuk előtt felelnek ügyeikről, nálunk büntetőbíróság előtt.
Eliza – mivel időben kórházba került, és ott a megfelelő kezelést megkapta - tökéletes egészségnek örvend, hála annak, aki időben fölismerte a bajt, időben értesítette a mentőket és azoknak, akik szakszerűen és odaadóan kezelték. Vagyis Geréb Ágnesnek, a Cerny mentőnek és a Bókay utcai gyermekklinika újszülött intenzív osztálya dolgozóinak.