Szakmai véleményezés

Két érintett bába tevékenységének értékelése abban a vádbeli esetben, melyben a szülést követ?en túlzott vérveszteséget elszenved? n?t kórházba kellett szállítani

Készítette: Dr. Luke Zander

Dr. Luke Zander 35 éven át tanszékvezet? docens volt a St. Thomas and Guy’s Hospital Medical Schools, London, Általános Orvosi Kar Elméleti Tanszékén, több, mint 300 otthonszülést választó n? gondozását látta el. Tanácsadóként vett részt az angol parlament egészségügyi bizottságának a szülészeti ellátásról készült jelentés elkészítésében (Winterton Jelentés 1996).

 

Az otthonszülés kérdése sok alapvet? orvosi és etikai kérdést támaszt, amelyeknek természetét érteni kell, amikor annak létjogosultságát, a szülésvezetés helyességét és megokolását megkíséreljük megítélni. Nagyon fontos, hogy megfelel? egyensúlyt keressünk nem csak a „biztonság és kockázat”, hanem a „biztonság és haszon” tekintetében is.

Az otthoni ellátásnak vannak el?nyei csakúgy mint kockázatai, ahogyan a kórházi ellátásnak is vannak el?nyei és kockázatai.

 

 

A Szülészet Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK) elítélő állásfoglalása minden tervezett otthonszüléssel szemben nem hivatkozási alap az egyes szülésekkel kapcsolatos megfontolásokat illetően. Azonban véleményem szerint ez a beállítottság negatív előítélethez vezethet a vádlottakkal szemben a tevékenységük helyességének megítélésekor.

A méh masszírozása annak kontrakcióba hozása céljából hatékony, szokványos és széles körben alkalmazott módszer a szülés utáni vérzés csillapítására. Helyességének a kórházi ellátás perspektívájából történő megítélése téves lehet.

A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a nagy vérveszteséget felismerték, és megfelelő kezdeti lépéseket tettek annak elhárítására, a kórházba szállítás céljából történő mentőhívás melletti döntés ésszerű időhatáron belül megtörtént.

Az eset, úgy tűnik, jó példa az otthonszülés során felmerülő jelentős és váratlan komplikáció eredményes kezelésére, mind a bába/szülészorvos, mind a mentősök részéről, és aminek alapvetően jó a végkifejlete is. Nehéz megérteni, miért ad okot ez az eset ekkora aggodalomra és megbélyegzésre.

A szülés utáni vérzés olyan komplikáció, amely bármelyik szülés után felléphet, és elvárható, hogy bárki, aki szülés ellátására képeztek alkalmas arra, hogy ezt a klinikai állapotot a szülés helyszínének megfelelő módon kezelje. Van egy pár olyan, eleve fennálló tényező, amely növelheti a szülés utáni vérzés valószínűségét. A sokadik terhességet említették, mint az egyik ilyen tényezőt ebben az esetben. Nincs tudomásom olyan, általánosan elfogadott, statisztikailag alátámasztott bizonyítékról, amely azt mutatná, hogy a szülés utáni vérzésnek nagyobb lenne a kockázata egy olyan asszonynál, akinek csak 2, teljesen komplikációmentes szülése volt.

 

Az igazságügyi szakértő olyan protokollokat ír le, amelyek a kórházban megvalósuló szülés alatti ellátásra vonatkoznak. Az eljárások/szabályok/protokollok, amelyeket kórházi körülményekre alakítottak ki, nem feltétlenül megfelelő jelzői a más helyszínen történő optimális ellátásnak, és ennél fogva nem megfelelő mérföldkövek, amelyek szerint az ilyen ellátást meg kell ítélni.

Teljesen egyetértek a szakértő megállapításával, hogy az adott bizonyítékok alapján a páciens jelentős vérzése a méhlepény leválásával volt kapcsolatban. Egyértelműen ezt állapította meg a bába is, és a továbbiakban ennek megfelelően ténykedett.

A kórházi dokumentáció megállapítja, hogy a páciens „anémiás küllemű”, ami szülés utáni vérzés esetén várható is. Nem említenek klinikai jeleket, amelyek a súlyos, vagy jelentős vérzéses sokk állapotát sugallnák, ami arra utal, hogy ilyenek nem is voltak. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény, hogy másnap a páciens elég jól volt ahhoz, hogy hazamenjen anélkül, hogy vérpótlást kapott volna.

 

A rendelkezésünkre bocsátott tények alapján úgy tűnik, hogy dr. Geréb Ágnes tudott a páciens klinikai állapotáról, és abban a helyzetben volt, hogy megfelelő szakmai döntést tudott hozni a további ellátásról, és arról, hogy ki által és hogyan történjen ez megfelelően meg. Azért tudta a páciens ellátását a kollégájára hagyni, mert a köztük levő közeli munkakapcsolat következtében jól ismerte a bába szakmai felkészültségét. Nyilvánvalóan a születésházban maradt, és rendelkezésre állt az esetleges tanács vagy segítség kérés esetére. Úgy tűnik, hogy ez teljesen ésszerű cselekedet volt.

 

Összefoglalásul

 

Az adott tényekből az tűnik ki, hogy a két bába által nyújtott ellátás megfelelő és magas színvonalú volt. Erősen hiszem, hogy nem lett volna ok aggodalomra, ha az esetet az általános jó ellátás igazi mércéjeként elismert klinikai paraméterek szerint ítélték volna meg.