Magyar 
English Dr. Schmitt Pál
A Magyar Köztársaság Elnöke részére
Tárgy: kegyelmi kérelem
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Alulírott dr. Geréb Ágnes, S. Mónika, dr. N. Mónika, K. Ágnes és dr. F. Júlia a F?városi Bíróság el?tt 5.B.567/2010. számon folyamatban lév?, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés b?ncselekmény miatt ellenünk indult büntet?eljárásban
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr szíveskedjék élni a Büntet?eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) XXX. Fejezet III. címében meghatározott eljárás keretében szabályozott kegyelmi jogkörével az ellenünk indított büntet?eljárás megszüntetése végett, az alábbi indokok alapján:.
Az otthonszülés kísérése a média és a közfigyelem középpontjába került az utóbbi id?ben. Els?sorban az ellenünk folyamatban lév? büntet?eljárások, valamint dr. Geréb Ágnes el?zetes letartóztatása és az azóta is fönnálló házi ?rizet kapcsán kaptunk kitüntetett figyelmet, jelent?s hazai és nemzetközi támogatást. Két évtized után az intézeten kívüli szülés végre valódi társadalmi vitává n?tte ki magát.
Jelen kérelmünkben – a konkrét ügyek részletezése helyett és a teljesség igénye nélkül - szeretnénk bemutatni azokat a körülményeket, amelyek közvetlenül és közvetetten is azt eredményezték, hogy az ügyeinket kizárólag büntetőeljárás keretén belül vizsgálják, és amely következtében az otthonszülés minden szereplője (családok és a szakemberek) a kriminalizáció áldozata lett. A kegyelmi kérelem elbírálása szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az ellenünk indított büntető eljárások több szempontból is speciálisak, amit jelen kegyelmi kérelmünkben szeretnénk alátámasztani.
I. Az intézeten kívüli szülés – bábai modell
Az intézeten kívüli szülés a szülés bábai modelljéhez köthető. A nemzetközi gyakorlatban jellemző, hogy elkülönül a szülészet orvosi és bábai modellje. Az orvosi és a bábai modell eltérő szakmai felkészültséget és hozzáállást föltételez, alapvetően különbözik szemléletében és gyakorlatában. Az orvosi modellben a komplikációk elhárítására képzett szülész-nőgyógyász szakorvos, míg a bábai modellben az élettani szülés kísérésében és a komplikációk fölismerésében, elhárításuk helyszíni megkezdésében jártas bába a szakmai felelős. Amíg az orvosi modell szerinti szülésvezetés csak kórházon belül működik, addig a bábai modell szerinti szüléskísérés nincsen helyszínhez kötve. Számos kutatás igazolja, hogy utóbbi ugyanolyan biztonságosan működik otthon, kórházban vagy születésházban.
A kórházi szülészeti gyakorlat látszólag és elvileg a tudomány eredményein alapul, míg a közhiedelem szerint a bábák intuíción, vajákosságon alapuló boszorkányságot űznek. Meglepő módon viszont a szülészeti gyakorlat és a tudományos szakirodalomban megtalálható kutatási eredmények, tudományos bizonyítékok között óriási szakadék tátong. Így a szülész szakma ténykedése sok ponton nem tudományos bizonyítékokon, hanem föltevéseken nyugszik (Henci Goer: The Thinking Woman’s Guide to a Better Birth, 3. o.). Ugyancsak meglepőnek tűnhet, hogy a magyar szülészeti gyakorlatban a szülész orvosok az orvosi szakirodalom szerint fölöslegesnek, vagy éppen károsnak talált beavatkozásokat továbbra is gyakran elvégzik, és annak sok esetben megfigyelhető káros következményeit negligálják.
Az alábbi példa szemléletesen mutatja be, hogy az anya és az újszülött biztonságáért hozott szülészeti módszertani irányelvek, protokollok rendszerében hogyan keverednek az okok és az okozatok, hogyan fordulhatnak visszájukra, az anyák és az újszülöttek kárára:
A medikális szülésvezetési gyakorlat szerint a burokrepedés önmagában kockázatot jelent a fertőzések szempontjából, ezért ilyenkor – félve a fertőzéstől, amely akár a baba halálát is okozhatja –, ha a szülés néhány órán belül magától nem indul meg, szülésmegindítást végeznek (amely beavatkozás köztudottan komplikációk sorának forrása lehet). Kutatások igazolják ezzel szemben, hogy a méhűrben lévő baktériumok száma nem a burokrepedés tényétől, hanem az ezt követően elvégzett hüvelyi vizsgálatok után emelkedik (Davis, Elisabeth: Heart and Hands. A Midwife's Guide to Pregnancy and Birth. Celestial Arts 2004, Berkeley). Tehát nem a spontán burokrepedés, hanem az orvosi beavatkozás okozza az – esetleg akár halálos – szövődményt: azt, aminek megelőzésére ezt a szülészeti protokollt bevezették.
Fájó, hogy az orvostársadalom (és a társadalom egy része) úgy kezeli az otthonszülő anyákat, mint akiktől saját újszülöttjüket meg kell védeni. Sajnálatos, hogy Magyarországon az orvostársadalom úgy kezeli az intézeten kívüli szülést választó családokat és a számukra szaksegítséget nyújtó bábákat, mint akiknek nem az anya és az újszülött biztonsága az elsődleges.
A bábai gondoskodás fontos eleme, hogy rutinszerűen nem avatkozik be a szülés menetébe, ezáltal jelentősen csökken a szövődmények gyakorisága. A mai független bábák egészségügyi képzésekben vesznek részt, gyakorolják az életmentő eljárásokat, tudásuk fontos része, hogy fölismerjék azt a pontot, amikor a szülés menete indokolttá teszi, hogy specialistát vonjanak be egy esetleges baj elhárítására. Gyakorlatot szereznek abban, hogy a szüléskísérés minden pillanatában döntsenek, a veszélyt jelentő jeleket időben észleljék, hogy intézkedjenek a kórházba szállításról. Fölszerelésük tartalmaz olyan eszközöket, amelyekkel képesek egy hirtelen föllépő krízis elhárítását megkezdeni és közben az intézetbe szállítást intézni. A szülészeti ellátás bábai modelljének a létjogosultságát igazolják azok a statisztikák, amelyek nyomán már számos országban a szülések döntő többségében kórházakban is újra bábák vannak jelen az orvosok helyett. Ennek következtében csökkent a beavatkozások, sérülések és szövődmények száma, miközben a szülés biztonsága is tovább növekedett.
A modern bábaság ma már szakmai fölkészültség és eszközhasználat terén sem azt jelenti, mint régen. A bábák ötvözik a tudományos kutatások adta lehetőségeket saját tapasztalataikkal és ezt az általános tapasztalatot minden családra egyéni figyelemmel és specialitással használják. A várandósokat segítik a gyermekvárással, szüléssel, gyermekfogadással kapcsolatos tudás megszerzésében, ami éppolyan szükséges lenne a biztonság érdekében azok számára is, akik az intézeti szülést választják. A gondoskodás bábai modellje tartalmazza a ma szokványos terhesgondozást, a biztonságot nagymértékben emelő személyes gondoskodással együtt. Véleményünk szerint a szülész-nőgyógyász, a bába – és nem utolsó sorban a szülő – egymásnak nem ellenségei, hanem mindannyian az anya és az újszülött egészégének megőrzésére törekvő társai. A biztonságos szülés körüli ellátáshoz a szülész orvosoknak szükségük van a bábákra, a bábáknak a szülészekre, az anyáknak pedig mindkettőre.
A bábai modellt az Egészségügyi Világszervezet és a nyugati, fejlett országok többsége is a kórházi modellel egyenértékűnek fogadja el és a nők választására bízza, hogy kivel (orvossal vagy bábával), milyen szemléletmód mellett (orvosi vagy bábai szemléletmód) és hol (kórházban, születésházban, otthon) kívánják a gyermeküket világra hozni. Mindezek értelmében a nők szabadon élhetnek választási jogukkal a szülészeti ellátás rendszerében.
A bábai modell hazai eredményei
Bábai segítséggel, szaksegítségünkkel az elmúlt két évtizedben Magyarországon hozzávetőlegesen 3700 egészséges gyermek született otthon. A családok alapos tájékoztatást követően, tudatosan hozzák meg ezt a döntést, elsősorban azért, mert - kórházakban is tájékozódva - itt látják a legnagyobb esélyét arra, hogy rutin beavatkozások nélkül szüljenek. Magyarországon az otthonszülők túlnyomó többsége nagycsaládos, a szülés pozitív élményének hatására gyakori, hogy a családok a második gyermek után is vállalnak újabb gyermeke(ket). Az otthonszülés utáni művi abortusz ritkaságszámba megy. Otthonszülés után a nők gyermekeiket hosszú ideig szoptatják. Ez utóbbinak előnye többek között az is, hogy jelentősen kisebb eséllyel fordul elő a népbetegségnek számító mellrák. Az otthon szült nők körében a gyermekágyi depresszió elvétve és enyhébb lefolyással jelentkezik, míg a kórházban szülő nőknél ma Magyarországon már súlyos népbetegség méreteit ölti. Az elmúlt 21 év alatt a körülbelül 3700 szülés kísérése kapcsán szülés közben nem veszítettünk el édesanyát (és egy anya sem szenvedett egészségromlást a szüléséből kifolyólag). Szülés során egyetlen újszülöttet veszítettünk el – őt is az előre ki nem szűrhető vállelakadás következtében, és a mai napig két gyermek szenvedett maradandó oxigénhiányos károsodást. Mindkettőt hónapokkal a születésük után veszítettük el. Dr. Geréb Ágnes letartóztatásával kapcsolatosan föllépett komplikáció során született kisbaba bíztatóan fejlődik. A többiek egészségkárosodást születésük kapcsán nem szenvedtek.
II. Otthonszülés kriminalizálódása
Jogszabályi háttér
Az otthonszülés ma Magyarországon az európai országokhoz hasonlóan nem tiltott, de azoktól eltérően nincs is szabályozva. Bár a nők - gyakorolva az Alkotmányban biztosított önrendelkezési jogukat -, dönthetnek arról, hogy bába kíséretében intézeten kívül hozzák világra gyermeküket, ebben az esetben azonban az őket kísérő szakemberek – törvényi szabályozás hiányában – üldöztetésnek vannak kitéve. Az ÁNTSZ eljárást indít ellenük jogosulatlan egészségügyi tevékenység végzése miatt, a problémás esetek kivizsgálására pedig kizárólag büntetőeljárás keretében kerül sor. A jogi szabályozatlanság eredményeképpen nincsen olyan szakmai testület, amely a bábák által kísért szülések során fölmerült problémás eseteket véleményezné, kivizsgálná. Ezek kivizsgálására természetesen szükség van, az azonban példa nélküli, hogy egy szakmai ügyet kizárólag büntetőeljárás keretében vizsgáljanak és ítéljenek meg. Mindez annak a következménye, hogy a magyar állam két évtizede nem alkotja meg az intézeten kívüli szülésre vonatkozó szabályozást.
III. Nemzetközi jogi kötelezettség és mulasztás
Konkrét belső jogi szabályozás hiányában, a jogszabályi rendezést jelenleg a Magyarországra nézve kötelező, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve adja, melynek értelmében a tagállamok kötelesek az önálló kompetenciával rendelkező szülésznői tevékenység szabad gyakorlását lehetővé tenni intézeten belül és azon kívül egyaránt. Az irányelv a szülésznő tevékenységi körébe utalja a családtervezéstől kezdődően egészen a gyermekágyas anya ellátásáig valamennyi, a várandóssággal, szüléssel, újszülött ellátással kapcsolatos feladatot, kiemelten a „spontán szülés levezetése, ideértve az episiotomiát igénylő eseteket, sürgős esetekben pedig a farfekvéses szüléseket”. A norma jogelődje, a 80/155/EGK számú irányelv ezzel azonos szöveget tartalmazott, így Magyarország legalább európai uniós taggá válásának időpontjától kezdve köteles lett volna biztosítani az intézeten kívüli szülésznői tevékenység jogi feltételrendszerének megteremtését. Az irányelvet Magyarország a mai napig nem ültette át sem a hazai jogszabályokba, sem a gyakorlatba.
Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalása
A szabályozatlanságnak nemzetközi jogi következménye is lett. Egy évvel ezelőtt egy várandós kismama a strasbourg-i székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordult, miszerint a magyar állam megsértette a magánélethez való jogát azzal, hogy nem biztosítja az otthonszülésről hozott döntése érvényesülését, amikor szabálysértési szankcióval fenyegeti a segédkező bábákat. A bíróság a 2010. december 14-én kihirdetett határozatában megállapította, hogy a magyar állam megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt magánélethez való jogot azzal, hogy az otthonszülés jogi szabályozását és feltételeit nem alkotta meg.
IV. Hazai jogalkotási folyamat megindulása
A felelősséget fölismerve, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az elmúlt év őszén megkezdte az intézeten kívüli szülés jogi szabályozásának megalkotását, melynek eredményeképpen 2011 áprilisára fogadnák el a tárgyban született kormányrendeletet. Ennek alapján várható, hogy jogilag is elismerést nyer a bábaság, mint önálló foglalkozás, az önálló kompetenciával rendelkező szülésznők önálló szakmakódot kapnak, tevékenységüket érvényes működési engedély és felelősségbiztosítás birtokában, más egészségügyi szakmákhoz hasonló módon végezhetik. Munkájukra vonatkozó szakmai szabályokat az adott szakma képviselői protokoll formájában hamarosan megalkothatják. A jogalkotási folyamat és a jogharmonizáció következtében a jövőben várható, hogy az otthonszülésnél segédkező szülésznők tevékenységét is szakmai grémium előtt, nem pedig büntetőeljárás keretében vizsgálják majd ki.
V. A büntetőeljárások speciális jellegzetességei
A fentiekben bemutatásra került, hogy milyen jogi környezetben indultak ellenünk büntetőeljárások az utóbbi években. Az alábbiakban a konkrét ügyek közös jellegzetességeit szeretnénk kiemelni, amelyek relevánsak lehetnek a kegyelmi kérelem elbírálása során.
Szakértők szerepe és jelentősége
Tekintettel arra, hogy csak a hazai jogi szabályozás megalkotásával ismerik majd el a bábaságot, mint önálló szakmát, valamint ezt követően hozzák létre a bábaszakértőkből álló szakmai testületet, a hatóság az ügyeinkben nem tud hivatalosan kirendelni olyan szakértőt, aki az intézeten kívüli szülés kísérésben tudással, tapasztalattal rendelkezne. Ahogy a nemzetközi gyakorlatban jellemző, hazánkban is elkülönül a szülészet orvosi és bábai modellje. Az orvosi és a bábai modell eltérő szakmai fölkészültséget és hozzáállást föltételez, alapvetően különbözik szemléletében és gyakorlatában, valamint az alkalmazott protokollok, szabályok tekintetében.
Az ellenünk indult büntető perekben, mindennek ellenére a hatóság kizárólag kórházban praktizáló, kizárólag a szülés orvosi modelljét ismerő szülész-nőgyógyász szakértőket rendelt ki, akik az intézményen kívüli szülést alapvetően ellenzik, figyelmen kívül hagyják az ide vonatkozó tudományos evidenciákat, valamint a nemzetközi gyakorlatot. Így az esetek jogi megítélése igen kétséges, a védekezésünk pedig hivatalosan elismert igazságügyi bábaszakértő híján lényegesen korlátozott.
Rendkívül fontosnak tarjuk megemlíteni, hogy az ügyeink kapcsán fölkerestünk olyan nemzetközi tekintélyű szakértőket, akik kellő tudással és tapasztalattal rendelkeznek a szülés bábai és orvosi modelljéről, és akik kivétel nélkül arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetközi szabályok, protokollok alapján a konkrét ügyekben az adott helyzetben elvárhatóan cselekedtünk, a bábaszakma foglalkozás szabályait nem szegtük meg. A szakértők között szerepel többek között a nemzetközileg elismert igazságügyi orvos szakértő, dr. Marsden Wagner, aki tizenöt évig volt az Egészségügyi Világszervezet nők és gyermekek egészségéért felelős igazgatója.
Sértettek szerepe
Az érintett családok - a vállelakadást szenvedett kislány szüleinek kivételével - az ellenünk indult büntető ügyekben nem tipikus „áldozatai” a vád tárgyává tett cselekményeknek. Nem tekintenek bennünket bűnösnek, hibásnak. Elfogadják azt a tényt, hogy a szülés veszélyes is lehet, és a szakemberek által nyújtott legnagyobb gondosság mellett is, a szülés helyszínétől függetlenül előfordulnak tragikus esetek. A fentiekben bemutatott sértetti magatartás messze túlmutat a sértetti beleegyezés kategóriáján, és azt jelzi, hogy az adott ügyekben tanúsított magatartásunkkal, döntéseinkkel erkölcsileg teljes mértékben egyetértenek.
A fentieket összefoglalva álláspontunk szerint az ellenünk indult büntetőeljárások több szempontból is speciálisak és túlmutatnak a büntetőbíróság számára rendelkezésre álló kereteken. Az a pozitív változás, ami az intézeten kívüli szabályozás tekintetében elindult, csak a jövőben nyújt számunkra szakmai védelmet és biztonságot. Úgy érezzük, hogy erkölcsi szempontból fontosabb társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az új szabályozás keretei között tiszta lappal indulhassunk, mint ahhoz, hogy az állam továbbra is büntető igényt érvényesítsen olyan cselekmények miatt, ahol a sértettek az eljárás folytatását nem kívánják, a társadalmi folyamatok pedig egyértelműen az ilyen esetek alapvető dekriminalizálása felé hatnak.
Mindezekre való tekintettel kérjük a Tisztelt Köztársasági Elnök Urat, hogy kegyelmi kérelmünknek adjon helyt. Jelen kérelmünkhöz mellékelten csatoljuk önéletrajzainkat (dr. Geréb Ágnes a korábbi beadványában már csatolta).
Tisztelettel és köszönettel,
dr. Geréb Ágnes dr. F. Júlia dr. N. Mónika K. Ágnes S. Mónika
Budapest, 2011. február 16.