Dúla: A dúla asszonytársi segítő, nem pedig szüléskísérő szakember. A dúla lehet végzettségét tekintve bármi, háztartásbeli vagy bármilyen orvos, a szülésnél képesítésétől függetlenül a vállalása. Azt vállalja, hogy jelenlétével minden körülmények között segíti a szülő nőt, szükség szerint a szülő nő családját, és az ő érdekében, az ő támogatására és vele van a szülésnél. A dúla mind kórházi, mind kórházon kívüli szülésnél tudományos bizonyítékokkal igazoltan javítja a szülés minőségét, a szülészeti mutatók jobbak. Ritkábban van szükség oxitocinra, kevesebb a császármetszés, nagyobb a valószínűsége a spontán hüvelyi szülésnek, csökken a szülés alatti fájdalomcsillapító gyógyszerek használata, az újszülöttek jobb állapotban születnek (ritkábban van szükségük születésük után speciális ellátásra), és végül, de nem utolsósorban a nők elégedettebbek a szülésükkel, ha dúla is van velük  (https://evidencebasedbirth.com/the-evidence-for-doulas/).

Bővebben...

 Dr. Ágnes Geréb was sentenced to 2 years in prison on 9th January 2018. We, who have set up this website and another one on Facebook (https://www.facebook.com/freegereb/), are trying to achieve that she does not have to go to prison.

Bővebben...

Dr. Geréb Ágnest 2018. január 9-én két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Mi, akik ezt a honlapot és a Free Geréb Facebook oldalt működtetjük, azon dolgozunk, hogy ne kelljen börtönbe mennie.

Hogy miért ne? Például, mert négy évtizeden keresztül bátran, utat törve állt ki a magyar anyák, babák és apák, bábák, szülésznők méltóságáért, tehát a születés méltóságáért. Munkásságának társadalmi hatásai elvitathatatlanok - például ő volt az első, aki apákat engedett be a szülőszobára.

Bárki, aki ma Magyarországon szül, akár kórházban, akár otthon, élvezheti azokat a jogokat, amiért ő vitte vásárra a bőrét. Értünk, magyar emberekért, gyerekeinkért, unokáinkért dolgozott - mi pedig most érte próbálunk tenni valamit. 

GYIK

1. Kérdés: A köldökzsinór előeséssel lehet-e otthon szülni? Észreveszik-e időben? Mit tesznek a bábák, ha ez fennáll?

Válasz: Amennyiben a szülés előtti (általában a betöltött 37.heti) belső (azaz hüvelyi) vizsgálat azt igazolja, hogy az elölfekvő rész (általában a koponya, időnként a far) a “bemenetben rögzült", akkor a köldökzsinór előesésének veszélye kizárható egy esetleges burokrepedéskor. Nincs hely ugyanis a koponya elé sodródni semminek. Amennyiben viszont az elölfekvő rész (koponya vagy far) a “bemenet fölött mozgatható", úgy a köldökzsinór előesés esélye fennáll (de nem törvényszerű). Az átlagosnál is fokozottabb odafigyelést kapnak a várandósgondozást végző bábáktól azok a nők, ahol erre az eshetőségre számítani lehet, pontos tanácsokkal, útmutatásokkal arra vonatkozóan, hogy mi a teendő ilyen esetben a magzatvíz elfolyásakor a szaksegítség megérkezéséig.

Általában minden védőnő, szülész orvos, szülésznő azt javasolja, hogy ha a burok megreped (folyni kezd a magzatvíz), gyorsan kórházba kell menni. Ez a tanács többek között abból adódik, hogy a nők nem szokták tudni, vajon van-e esély az ő esetükben arra, hogy a köldökzsinór előessen vagy nincs. A tanács nem túl praktikus, ugyanis ha nincs vészhelyzet, akkor minek rohanni, ha meg a köldökzsinór valóban előesett, azaz tényleg vészhelyzet van, akkor akármilyen közel van a kórház, már az úton meghalhat a kisbaba az előesett köldökzsinór-kacs megszorulása következtében, erre 5 perc bőven elég. Ezt kivédeni semmi esetre sem a kórházba rohanással, hanem esetleg az azonnali térd-könyök helyzetbe ereszkedéssel, ebben a helyzetben való egy helyben maradással, a baba elölfekvő részének (fej vagy far) visszanyomásával és közben a szaksegítség (mentő, szülész orvos és/vagy bába) odahívásával lehet.

2. Kérdés: Mekóniumos magzatvíz esetén kórházban azonnal császármetszést alkalmaznak. Mit csinálnak, ha ez otthonszülés közben észlelik?

Válasz:Nem mindegy, hogy milyen színű mekónium van a magzatvízben, és hogy a szülés melyik szakaszában jelentkezik illetve mikor veszik észre, és az sem, hogy közben a kisbaba és/vagy az anya milyen állapotban van.

Mekóniumos magzatvízről bővebben:

A magzatszurok a magzat széklete. A magzat bélcsatornájában keletkezik. Zsírnemű anyagokból, sejtekből, nyákból és epéből áll, hámsejteket, nyálkadarabokat, lenyelt magzatvizet tartalmaz. Színe zöldesfekete. Általában a szülés utáni egy-két napon belül az újszülött végbelén keresztül kiürül. A baba a méhen belül normálisan is ürít az utolsó időben mekóniumot, aminek állaga sűrű, nyúlós, tapadós. Sokszor alig lehet lemosni a megszületés után a baba bőréről. Ez a fajta mekónium nem oldódik vízben. Ha például egy medencevégű fekvésben lévő magzat magzatvizét ún. amnioszkópos vizsgálattal megnézzük, előfordul, hogy látunk a magzatvízben mekónium-darabokat úszkálni. Ez nem kóros. De ha a mekónium állaga megváltozik (éppen úgy, mint amikor a mi formált székletünkből – akár vizsgadrukkra, akár betegségtől - hasmenéses széklet válik), az a magzatvízben föloldódik, a magzatvizet megfesti. Ez a magzat méhen belüli, átmeneti vagy állandósult oxigénhiányát jelzi, amit észrevehetünk a már említett amnioszkópos vizsgálattal, vagy láthatjuk, ha a magzatburok akár spontán, akár művi úton megrepedt. Oka lehet például túlhordás (ilyenkor állandósul az oxigénhiány, a lepényszövet öregedéséből adódó csökkent működéséből ered), vagy a köldökzsinór átmeneti megszorulása (ilyenkor az oxigénhiány elmúlik, a stressztől ürített, a magzatvizet megfestő mekónium viszont egészen addig megmarad, ameddig a magzatvíz ki nem cserélődik). Mivel a magzatvizet megfestő mekónium oxigénhiányt jelent, akár átmeneti (hiszen bármikor megismétlődhet az azt kiváltó probléma), akár állandósult mekóniumról van is szó, törekedni kell arra, hogy a kisbaba minél előbb, kórházi körülmények között megszülessen. Ha a burok akkor reped meg, amikor a kisbaba megszületése már perceken belül várható, a szívhangok a vajúdás alatt is és a burok megrepedését követően is jók, akkor otthoni körülmények között is megszülethet a kisbaba. Ilyenkor, főleg, ha a magzatvízben darabokat is látunk, gondosan kell ügyelni arra, hogy a kisbaba orrjáratait és szájüregét még az első légvétel előtt leszívjuk. Erre azért van szükség, hogy a mekónium-darabok ne kerüljenek be a mélyebb légutakba, nehogy komolyabb betegséget okozzanak (mint pl. a mekónium aspirációs szindróma és a tüdőgyulladás).

Forrás: http://koldokzsinor.blog.hu/2010/05/25/magzatszurok_mekonium

Egyébként otthoni körülmények között azért nem kell a CTG-t használni szülés közben, mert akinek szülés közben indokolt a CTG használata, az valamilyen veszélynek van kitéve, ezért kórházban a helye. Otthoni körülmények között a CTG-t a (veszélytelen és gyakori) terminustúllépés és a (veszélyes és ritka) túlhordás elkülönítésére használjuk.

3. Kérdés: Ha baj van, akkor kell a kórház? Hol marad a természetesség, hol marad a háborítatlanság?

Válasz: A háborítatlanság és a természetesség nem mindenki számára jelentenek azonos fogalmakat. Mindenki ott szül a legkevesebb komplikációval, ahol a legnagyobb biztonságban érzi magát. Van, akinek a kórház jelenti a biztonságot - az ő szülése otthon nem lenne háborítatlan, és ez fordítva is igaz. És vannak olyanok is a világon, akiknek a biztonságot se a kórház, se a bábák nem nyújtják - ők mindenféle egészségügyi személyzet nélkül szülnek. Ma ilyen kevés van Magyarországon. Legtöbbünknek szüksége van arra, hogy szülés közben a saját egészségi állapotunkra ne nekünk kelljen figyelnünk, és hogy legyen, akihez fordulni tudunk testi-lelki problémáinkkal a várandósságunk alatt, valamint a gyermekágyi szakban is. A bábák arra vannak fölkészülve, hogy alapvetően komplikációmentes várandósságot és szülést, majd gyermekágyi szakot kísérjenek, és ha komplikáció lép föl, azt ismerjék föl, és annak megfelelően cselekedjenek, amit a helyzet megkíván (pl. konzultáció kérése, kórházba küldés, orvos hívása, újraélesztés, mentő hívása stb.).

Az otthon illetve születésházban (a “születésház” védett név, csak a Napvilág Születésház és az ott végzett bábák által létrehozott születésközpontokra használható), születésközpontokban történő szüléseknél világszerte 10-12% a kórházba szállítás aránya. Ennek elenyésző része a sürgősségi beszállítás. Amikor kórházban az ún. “alternatív” szülőszobáról átvisznek valakit a hagyományos szülőszobára, senki nem gondolja, hogy “sikertelen” volt a szülés - éppen így a bábák se gondolják az otthonszülés kudarcának, ha valakit kórházba kell szállítani. Az otthonszülések 10-12 %-a - normálisan - Magyarországon is, máshol is kórházban fejeződik be. Tévhit, hogy a tervezett, intézeten kívüli szüléseknek rossz lenne a statisztikája Magyarországon!

4. Kérdés: Oxitocin otthoni alkalmazása: A bábák milyen alapon tartanak maguknál oxitocint? Engedélyezett egyáltalán az oxitocin beadása kórházon kívül? Miféle háborítatlanság, ahol oxitocint adnak?

Válasz: Általában nem adnak oxitocint, csak akkor, amikor muszáj.Az oxitocin adásának, mint minden, akár a legkisebb beavatkozásnak is, van kockázata. Az adott esetben mindig mérlegelni kell(ene), hogy a beavatkozás megtörténte vagy elhagyása-e a nagyobb kockázat. A rutinszerűen adott oxicotin, ha nincs meg a konkrét esetben a javallata, vagy a javallata kétséges (például, hogy az óra azt mutatja, hogy már szülni kellene, de ezen kívül semmi más a gyorsítást nem indokolja, vagy például amikor a kiírt időpont lejárt, de minden egyéb, a méhen belüli állapotra utaló vizsgálatok is azt igazolják, hogy a kisbaba jól van a méhen belül), akár bekövetkezik a mellékhatás, akár nem, fölösleges kockázatot jelent. Sajnos, olyankor is előfordulhat, hogy a beavatkozás előre ismert kockázata be is következik, amikor a mérlegelés után - nem rutinszerűen - a szakember úgy dönt, hogy kevesebb kockázattal jár a beavatkozás elvégzése, mint az elhagyása. Ez alapvető, mind a bábai gondoskodás modelljében, mind az orvosi modellben így kellene mindig történnie. A bábák táskájában is kell lenni oxitocinnak, szükség esetére.

5. (...)

6. Kérdés: Dönthet-e az anya a magzatról azzal, hogy kórházon kívüli ellátást választ?

Válasz: Máshogy is lehetne kérdezni. Mondjuk így: dönthet-e az anya a magzatról azzal, hogy kórházi ellátást választ? Dönthet - egyformán felelősen ott, ahol mind a kórházi, mind pedig a kórházon kívüli szülés statisztikája átlátható. Magyarországon lehet tudni, hogy a tervezett, kórházon kívüli szülés statisztikájában 21 év alatt a kb. 3600 szülés közben egyetlenegy kisbabát veszítettek el (tévedés ne essék, az is óriási veszteség!), három kisbaba pedig oxigénhiányos károsodást szenvedett (bár ne történt volna egyszer se!), akik közül kettő több hónappal később meghalt, a harmadik pedig biztatóan fejlődik. Egy édesanyát sem veszítettek el, szerencsére. A kórházi statisztikákról is kellene tudni legalább ilyen pontos adatokat!  Akkor is az anya dönt, amikor kórházba megy, arról is, hogy tájékozódik-e kellőképpen egyes beavatkozások előnyéről, hátrányáról, hasznosságáról, esetleg káros voltáról, mielőtt beleegyezik, hogy elvégezzék rajta. Tudja-e egy kórházban szülő anya például, hogy a kisbabára nézve a pusztán az anya vélt vagy valós kényelmét szolgáló fájdalomcsillapítóknak milyen káros hatása lehet a kisbabára? Az - igen gyakran, rutinszerűen használt - kábító fájdalomcsillapítónak például, ha 4 órán belül a fájdalomcsillapító injekció után a kisbaba megszületik, ritkán, de elő-előforduló mellékhatása, hogy a kisbaba a megszületése után képtelen a spontán légzésre, és lélegeztetni kell pont úgy, mint azokat az újszülötteket, akik egyéb okból rossz állapotban születnek. Vagy például tudják-e azt az édesanyák, akik a beavatkozásokkal kapcsolatosan önrendelkezési jogukat gyakorolják és epidurális érzéstelenítést kérnek (amire ugyebár ha egyáltalán valakinek, akkor kizárólag nekik, nem pedig a kisbabának van szüksége), hogy az epidurális érzéstelenítés ismert mellékhatásaként az újszülöttek gyakran belázasodnak (és akkor antibiotikumot kapnak a “biztonság kedvéért”)? És még sorolhatnám. A baba és a mama elválaszthatatlan egység, az anya pedig nem ellensége saját gyermekének! Nemcsak a születés színhelyének megválasztásakor, hanem még hosszú időn keresztül millió helyzetben az anya (és az apa) az, aki dönt és dönthet a gyermekkel kapcsolatos dolgokról.

7. Kérdés: Kik lehetnek otthonszülésnél, doula, bába, szülész-nőgyógyász?

Válasz: Doula: laikus asszonytársi segítő. Nem kell hozzá képesítés, még tanfolyam se. Nem árt, ha az illetőnek van saját gyereke, és az se, ha volt már szülésnél.

Bába: olyan szülésznő, akinek megvan a képessége arra, hogy önálló döntéseket hozzon, hogy alkalmazza a gondoskodás bábai modelljét (ezt kifejtve lásd másutt).

Szülésznő: Elvégez vagy egy okleveles képzést (három éves), és/vagy egy diplomás szülésznőképzőt (négy éves). A szülésznő kompetenciájába tartozó dolgokat 2006-ig bezárólag a következő linken lehet megnézni: http://www.epalya.hu/tanulas/okj_megjelenit.php?okj=55501501 - igaz, hogy már 2011-et írunk, de a szülésznői kompetenciából nem vettek el, így ez mindenképpen érvényes ma is, összhangban az EU és a WHO erre vonatkozó irányelveivel. A hazánkra is vonatkozó Európai Uniós 2005/36/EK irányelv 42. cikke értelmében a szülésznői képesítés is följogosítja a szülésznőket szülések önálló vezetésére (akkor is, ha a szülészeti-nőgyógyászati kollégium állásfoglalása szerint szülésznők nem vezethetnek önállóan szülést – az EU joganyaga magasabb szintű jogforrás, mint a kollégium állásfoglalása).

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/...hu00220142.pdf

Ugyanezt fogalmazza meg a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása is:

“Bármely, az állam által biztosított bábaképzésnek típusától függetlenül biztosítania kell a bába kompetenciáját és képességét független döntések meghozatalára. Ezért alapvető fontosságú, hogy minden képzési program biztosítsa, hogy a bába képes legyen a szülések többségének a kísérésére, a kockázati tényezők megállapítására és a helyzetnek megfelelően a szülés közben föllépő komplikációk kezelésére (Kwast 1995b, Peters 1995, Treffers 1995).”

Forrás:

http://www.who.int/making_pregnancy_.../en/index.html

Szülész-nőgyógyász szakorvos: Általános orvos, aki négy évet legalább eltölt gyakornokként intézményben, szülészet-nőgyógyászat szakterületen. Ezután szakvizsgát tesz. Szülészeti képzése elsősorban a kóros várandósságok, kóros szülések, kóros gyermekágyi szak ellátására való, ennek megfelelően a szülészeti tankönyvben is a normális várandósság, szülés és gyermekágy vajmi kevés terepet kap (terjedelmében: a 600 oldalas tankönyvben összesen 24 oldal foglalkozik a normális szüléssel).

1. Felajánlásokat, ötleteket gyűjtünk - munkánkat az segíti leginkább, ha ezeket az alábbi űrlapon keresztül kapjuk: https://goo.gl/forms/afECUmxgmdi45tSj1

2. Ha lehetőséged van rá, és szándékodban áll adománnyal támogatni a munkánkat, azt itt tudod megtenni: http://legalfunddragnesgereb.net/hu/, vagy utalhatsz közvetlenül az Alternatal Alapítványnak erre a bankszámlaszámra: 16200199-1152780

3. Ha petíciót szeretnél aláírni, a Change-org ot ajánljuk. 

4. Ha az adód 1%-áról rendelkeznél, Az Alternatal Alapítvány 2018-ban is jogosult az 1%-ok fogadására, és igyekszik a lehető legjobban, céljainak megfelelően, azaz a háborítatlan szülés, születés ügyét szolgálva fölhasználni azt, mint a korábbi években is. Az Alternatal Alapítvány adószáma: 18050354-1-41 .